Komáromban mindig kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szerepet játszott a kedvező dunai átkelés lehetősége, a római kor óta, a folyón haladó vízi és a mellette lévő szárazföldi közlekedési utak miatt.A 11. században a mai Csillagerőd területén jött létre Rév Komárom, egy picinyke település, melynek lakói a rév körüli teendőket látták el. A Dunán a komáromi várba történő átjutást biztosították, illetve feleltek a biztonságos átkelésért. Észak és Dél között 1589-ig csak hajóval lehetett közlekedni. 1589-ben Pállfy Miklós várkapitány hajóhidat építtetett a vár és a Szent Péter palánk (a mai Csillagerőd elődje) között.A települést a 16. században a törökök pusztították el. A török hódoltság korát követően kb. 1 km távolságra nyugat felé, a mai Erzsébet híd táján lévő hajóhídnál épült újjá Rév Komárom Szőny településrészeként. Egyetlen ekkoriból fennmaradt épülete a hídfő keleti lábának közelében 1659-ben a gróf Zichy család által épített vendégfogadó.
Rév Komárom 1777-ben Szőnytől elszakadva Új Szőny néven önálló községgé vált. 1838-ban újabb hajóhíd létesült. A szabadságharcban szinte teljesen elpusztult Új Szőny fejlődését a vasútnak köszönhette.1856-ban kötötték össze a Győr-Bécs vasútvonallal. 1860-ban Székesfehérvárral, 1884-ben Budapesttel. 1891-ben megnyílt az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal.
A vasút létesítésével nagyobb számú vasutas telepedett itt le. Iparosok, kereskedők érkeztek a környékről illetve a Duna túlsó partjáról. Az erőd építkezéseinek folytatása 1850 és 1878 között élénkítette a község életét. 1890 körül már 1800-an laktak itt.
Az állandó híd szükségessége már az 1870-es években felmerült, de az Erzsébet híd átadására csak 1892-ben került sor. Az északi Komárom és a déli Új Szőny egyesüléséről már 1895-ben megindultak a tárgyalások, de tényleges hatálya 1896. július 1-jétől kezdődött.
1919-ben a csehszlovák hadsereg elfoglalta az északi városrészt. Április 30-án egy eredménytelen kísérlet volt az elszakított városrész visszafoglalására.A trianoni békeszerződés szentesítette a kialakult állapotokat: a Duna bal parti része, az észak-komáromi rész Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett. A déli pedig Komárom-Újváros néven 1923-ig Csonka Komárom vármegye székhelye volt. 1928-tól Alapi Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester irányításával folyt az állami kölcsön segítségével megindult városfejlesztés. 1920-ban bevezették a villanyt, 1927-ben megoldódott a vízellátás is Észak-Komáromból. 1937-ben megépült a vágóhíd. 1930-ban járási székhely lett.
A Városi székház (polgármesteri hivatal) és a Pénzügyi Igazgatóság neobarokk épületei (1929) után felépült a rendőrség épülete (1930) és a járásbíróság (1935), valamint a pénzügyőri laktanya. (Jelenleg a Klapka György Múzeum van benne.) Egyházi épületeket is építettek, zsidó imaházat (1926), református templomot (1927), baptista és evangélikus imaházakat. A Jézus szíve katolikus nagytemplom 1937-ben épült meg.
1927-ben népkönyvtárral, 1930-ban városi filmszínházzal, 1937-ben magánzeneiskolával és strandfürdővel gazdagodott a város. Megnőtt az iskolai férőhelyek igénye is. Egy református és egy katolikus elemi iskolával, valamint állami polgári iskolával gyarapodott. Az egyesületi élet is fejlődésnek indult.
1927-ben népkönyvtárral, 1930-ban városi filmszínházzal, 1937-ben magánzeneiskolával és strandfürdővel gazdagodott a város. Megnőtt az iskolai férőhelyek igénye is. Egy református és egy katolikus elemi iskolával, valamint állami polgári iskolával gyarapodott. Az egyesületi élet is fejlődésnek indult.
Az ipar területén nem sok fejlődés történt. Létesült egy textilgyár és egy vasöntöde. A nagy gazdasági világválság megszüntette a szövőgyárat, és az asztalosárugyárat. Ebben az időszakban felépült kb. 500 magánház. 1938-ra a hétutcás településből 40 utcás város lett.
Az 1938-as első bécsi döntés. a Felvidéket visszacsatolta Magyarországhoz.
Az 1938-as első bécsi döntés. a Felvidéket visszacsatolta Magyarországhoz.
Így a két Komárom újra egy város.
Látnivalók:
Látnivalók:
Komáromi erődrendszer (világörökség jelölt)
• Csillag erőd
A Duna jobb parti város erődrendszerének legidősebb tagja, melynek elődje, a Szent Péter palánk 1586-ban épült. Ez az erőd tartotta ellenőrzése alatt a Vág-Duna torkolatát. A másik két magyarországi erődtől abban különbözik, hogy széles vizesárok védte.
• Igmándi erőd
Az erődrendszer legfiatalabb tagja 1871-1877 között épült, középkori, lesüllyesztett, olasz minta alapján. Érdekessége az ellenséges tűz szilánkhatásai ellen védelmet szolgáló harántsáncai, amelyek eredeti állapotukban láthatóak. Kazamatáiban tekinthetők meg a Klapka György múzeum lapidáriuma (kőtára) római kori anyagai.
• Monostori erőd
Közép Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték, haditechnikailag elavult. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-től 1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Ma már katonai szerepe megszűnt.
Templomok:
Regormátus templom
Jézus szíve rk. templom
Szent Imre Általános iskola és Szent Teréz kápolna
Szent István rk. templom (kis templom)
Múzeumok:
Klapka György Múzeum (Főépülete: Kelemen László u. 22.)
Komáromi Kisgaléria
Czibor Zoltán emlékszoba (Sport u. 54.)
Komáromi Gyógyfürdő
Koppánymonostor:
A város határában állott a Koppán nemzetség által a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított bencés apátság Koppánymonostora, melyet 1222-ben említenek először. Ma Monostorpuszta őrzi emlékét.
A 10-es úton Győr felől közeledve Komárom városához, üdülőövezet, csinos lakóházak, a vasúti összekötőhíd, s a Monostori erőd fogadja a látogatót. Az út mellett az Ácsi erdőben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, a gyönyörű Dunapart, s az Erdő-csárdánál védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. E területen a római korban őrtornyok vigyázták a határt, a középkorban pedig a Katapán nemzetség monostora adott otthont a Szent Benedek rend regulái szerint élő barátoknak. A monostor lakói a török elől menekülve, valószínűleg 1529-ben hagyták sorsára az épületeket. A rövid ideig hiteles helyül is szolgáló monostor romjai 1757-ben még felismerhető állapotban voltak. Helyén ma szivattyútelep áll. Emlékét a településrész elnevezése mellett a koppánmonostori apáti cím, s egy, az épületből fennmaradt kőoroszlán őrzi.
• Csillag erőd
A Duna jobb parti város erődrendszerének legidősebb tagja, melynek elődje, a Szent Péter palánk 1586-ban épült. Ez az erőd tartotta ellenőrzése alatt a Vág-Duna torkolatát. A másik két magyarországi erődtől abban különbözik, hogy széles vizesárok védte.
• Igmándi erőd
Az erődrendszer legfiatalabb tagja 1871-1877 között épült, középkori, lesüllyesztett, olasz minta alapján. Érdekessége az ellenséges tűz szilánkhatásai ellen védelmet szolgáló harántsáncai, amelyek eredeti állapotukban láthatóak. Kazamatáiban tekinthetők meg a Klapka György múzeum lapidáriuma (kőtára) római kori anyagai.
• Monostori erőd
Közép Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték, haditechnikailag elavult. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-től 1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Ma már katonai szerepe megszűnt.
Templomok:
Regormátus templom
Jézus szíve rk. templom
Szent Imre Általános iskola és Szent Teréz kápolna
Szent István rk. templom (kis templom)
Múzeumok:
Klapka György Múzeum (Főépülete: Kelemen László u. 22.)
Komáromi Kisgaléria
Czibor Zoltán emlékszoba (Sport u. 54.)
Komáromi Gyógyfürdő
Koppánymonostor:
A város határában állott a Koppán nemzetség által a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított bencés apátság Koppánymonostora, melyet 1222-ben említenek először. Ma Monostorpuszta őrzi emlékét.
A 10-es úton Győr felől közeledve Komárom városához, üdülőövezet, csinos lakóházak, a vasúti összekötőhíd, s a Monostori erőd fogadja a látogatót. Az út mellett az Ácsi erdőben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, a gyönyörű Dunapart, s az Erdő-csárdánál védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. E területen a római korban őrtornyok vigyázták a határt, a középkorban pedig a Katapán nemzetség monostora adott otthont a Szent Benedek rend regulái szerint élő barátoknak. A monostor lakói a török elől menekülve, valószínűleg 1529-ben hagyták sorsára az épületeket. A rövid ideig hiteles helyül is szolgáló monostor romjai 1757-ben még felismerhető állapotban voltak. Helyén ma szivattyútelep áll. Emlékét a településrész elnevezése mellett a koppánmonostori apáti cím, s egy, az épületből fennmaradt kőoroszlán őrzi.
Ez utóbbit a Klapka György Múzeumban található. Koppánmonostor jeles műemléke az 1709-ben állított Nepomuki Szent János barokk szobor.
Szőny
• Gyürky kastély
Az első világháború előtt neobarokk stílusban épült kastély 1945-ig a Gyürky grófok családi kastélya volt. 1945 óta a Selye János városi kórháznak ad otthont. A kastély kertjében botanikai ritkaságok is találhatók. például az elsőnek nyíló téltemető virág.
• római katolikus templom
Az 1763-as földrengésben elpusztult háromhajós ősi rk. templom utódja. 1774 és 1778 között épült későbarokk stílusban. Freskója és szószéke valószínűleg Vogl Gergely és Bebo Károly építész munkája. Különlegessége, hogy a templom külső falába a felújítás során visszarakták az 1848-1849-es ágyúzásokkor becsapódott ágyúgólyókat.
• Római tábor (Brigetio): Archeológiai kutatások miatt részben visszatemetve.
Komárom (szlovákul Komárno, németül Komorn) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál. Gyakran Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak vagy Révkomáromnak is hívják, hogy megkülönböztessék a déli, azonos nevű magyarországi településtől.
Komárom az egykori Magyar Királyság városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna mentén húzták meg, ezzel elválasztva a település észak és déli részét. A kisebb rész (szintén Komárom néven) ma Magyarországon található.
Szőny
• Gyürky kastély
Az első világháború előtt neobarokk stílusban épült kastély 1945-ig a Gyürky grófok családi kastélya volt. 1945 óta a Selye János városi kórháznak ad otthont. A kastély kertjében botanikai ritkaságok is találhatók. például az elsőnek nyíló téltemető virág.
• római katolikus templom
Az 1763-as földrengésben elpusztult háromhajós ősi rk. templom utódja. 1774 és 1778 között épült későbarokk stílusban. Freskója és szószéke valószínűleg Vogl Gergely és Bebo Károly építész munkája. Különlegessége, hogy a templom külső falába a felújítás során visszarakták az 1848-1849-es ágyúzásokkor becsapódott ágyúgólyókat.
• Római tábor (Brigetio): Archeológiai kutatások miatt részben visszatemetve.
Komárom (szlovákul Komárno, németül Komorn) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál. Gyakran Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak vagy Révkomáromnak is hívják, hogy megkülönböztessék a déli, azonos nevű magyarországi településtől.Komárom az egykori Magyar Királyság városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna mentén húzták meg, ezzel elválasztva a település észak és déli részét. A kisebb rész (szintén Komárom néven) ma Magyarországon található.
A két várost közúti és vasúti híd köti össze.
Komárom járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa (Nyitra és Érsekújvár után). A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. 1919 előtt Komárom vármegye székhelyeként csaknem 3000 km²-es vonzáskörzete volt, melynek felét a trianoni határ meghúzásával elveszítette és ez jelentősen visszavetette a fejlődésben, mely csak a szocializmus évtizedeiben (az iparosítás révén) gyorsult fel. A város fontos gépipari (hajógyártási) központtá vált, ma is forgalmas dunai árukikötő, valamint közúti és vasúti határátkelőhely. Komárom 2004 óta egyetemi város is, itt alapították meg első szlovákiai magyar nyelvű egyetemként a Selye János Egyetemet.
Komárom Szlovákia második legfontosabb kikötője (Pozsony után). A dunai kikötő elsősorban teherforgalmat bonyolít le, a személyforgalom jelentéktelen.
Komárom járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa (Nyitra és Érsekújvár után). A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. 1919 előtt Komárom vármegye székhelyeként csaknem 3000 km²-es vonzáskörzete volt, melynek felét a trianoni határ meghúzásával elveszítette és ez jelentősen visszavetette a fejlődésben, mely csak a szocializmus évtizedeiben (az iparosítás révén) gyorsult fel. A város fontos gépipari (hajógyártási) központtá vált, ma is forgalmas dunai árukikötő, valamint közúti és vasúti határátkelőhely. Komárom 2004 óta egyetemi város is, itt alapították meg első szlovákiai magyar nyelvű egyetemként a Selye János Egyetemet.
Komárom Szlovákia második legfontosabb kikötője (Pozsony után). A dunai kikötő elsősorban teherforgalmat bonyolít le, a személyforgalom jelentéktelen.
A legfontosabb áru a Dél-Szlovákiában termelt gabona, amelyet a Kis-Duna-ág északi partján kiépült rakpart darui raknak át a szállítóuszályokba. A két világháború között kiépült kikötőt a várostól magas kerítés választja el, így a város életéhez az szinte egyáltalán nem kapcsolódik.
Városrészek:
• Belváros
• Kikötői városrész
• Északi városrész - Vág lakótelep
• Singelő, Holt-Vág, Apáli-sziget
• Külváros
• Erzsébet-sziget
Nevezetességek:
Belváros:
• Komáromi vár (Ó- és Újvár)
• Klapka tér
• Klapka György szobra
• Városháza
• Zichy-palota - Európa-udvar, II. András király szobra, Országalma-szökőkút, zenepavilon
• Anglia-park
• Tiszti Pavilon
• Nádor utca
• Ghyczy-kúria
• Szent András-templom
• Bencés rendház
• Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma
• Szent József-kápolna
• Vigadó
• Grand Kávéház
• ráctemplom
• Megye utca
• Szentháromság-szobor
• Centrál Szálló (ma biztosító)
• Vármegyeháza
• Jókai utca
• Szent Anna-kápolna
• Jókai Mór és Selye János emléktáblája
• református templom és református kollégium
• Kossuth-tér[4]
• Szent Rozália-templom
• Ferences barátok utcája
• Katonatemplom
• evangélikus templom
Kikötői városrész:
• Zsidó Kistemplom, holokauszt emléktábla
• Pozsonyi-kapu
• Komáromi temetők
Singelő:
• Komáromi erődvonal VI. Bástya - római kőtár (lapidárium)
• V. bástya - T-galéria
• Apáli-kapu
Városrészek:
• Belváros
• Kikötői városrész
• Északi városrész - Vág lakótelep
• Singelő, Holt-Vág, Apáli-sziget
• Külváros
• Erzsébet-sziget
Nevezetességek:
Belváros:
• Komáromi vár (Ó- és Újvár)
• Klapka tér
• Klapka György szobra
• Városháza
• Zichy-palota - Európa-udvar, II. András király szobra, Országalma-szökőkút, zenepavilon
• Anglia-park
• Tiszti Pavilon
• Nádor utca
• Ghyczy-kúria
• Szent András-templom
• Bencés rendház
• Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma
• Szent József-kápolna
• Vigadó
• Grand Kávéház
• ráctemplom
• Megye utca
• Szentháromság-szobor
• Centrál Szálló (ma biztosító)
• Vármegyeháza
• Jókai utca
• Szent Anna-kápolna
• Jókai Mór és Selye János emléktáblája
• református templom és református kollégium
• Kossuth-tér[4]
• Szent Rozália-templom
• Ferences barátok utcája
• Katonatemplom
• evangélikus templom
Kikötői városrész:
• Zsidó Kistemplom, holokauszt emléktábla
• Pozsonyi-kapu
• Komáromi temetők
Singelő:
• Komáromi erődvonal VI. Bástya - római kőtár (lapidárium)
• V. bástya - T-galéria
• Apáli-kapu
